július 1-vel az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges kormányrendeleti csomag részeként módosult a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lrtv. Ávhr.).
A módosítás részeként az Lrtv. Ávhr. kiegészült azzal, hogy az azonosítási vizsgálat eredményéről készített azonosítási jelentést a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) által meghatározott és a honlapján[1] közzétett formában és módon kell elkészíteni, illetve megküldeni az illetékes ágazati kijelölő hatóság részére. Ezzel megszűnt a korábbi kijelölő hatóságok által esetlegesen közzétett minták használatának lehetősége.
A jogalkotó fontosnak tartotta a jogszabály részévé tenni, hogy az azonosítási jelentésnek tartalmaznia kell a vizsgált lehetséges létfontosságú rendszerelem megnevezését, elhelyezkedésének beazonosíthatóságát biztosító helyadatokat, úgymint cím, helyrajzi szám, koordináták, szelvény.
Technikai módosításként a kikerült az Lrtv. Ávhr.-ből az Lrtv. már nem létező mellékletére történő hivatkozás.
Némileg módosult az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre irányuló kezdeményezés elbírálása is, hiszen egyértelmű mód nyílt a kiegészítés kérésére – bár az eljárási szabályok alapján erre a hatóságnak eddig is volt erre jogköre a miniszteri felterjesztés előtt. Egyértelművé vált azonban, hogy az európai létfontosságú rendszerelemnek történő kijelölést a miniszter nem támogatja, amennyiben az azonosítási jelentésben megfelelően nem igazolt legalább kettő, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államra kiterjedően a nemzeti létfontosságú rendszerelem kiesésének jelentősége. A szakasz (5) bekezdésének módosítása méginkább megerősíti, hogy az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés folyamatában a rendszerelem kiesése vonatkozásában – az ágazatokon átnyúló kölcsönös függőségből következő hatásokat is ideértve – legalább két EGT-államra kiterjedő hatás jelentőségét kell vizsgálni.
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény[2] jövő év első napjától[3] tartalmazza, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a hatáskörébe utalt hatósági eljárások gyors és hatékony lefolytatása érdekében törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott eljárásokban az ügy elektronikus intézéséhez elektronikus Integrált Hatósági Rendszert (a továbbiakban: IHR) biztosít. Az IHR-t kell alkalmazni az Lrtv. ügyek esetében is, hiszen a jogszabály alapján az IHR-t a biztonsági összekötő személy és az üzemeltető, valamint az üzemeltető képviselője köteles igénybe venni. Az IHR-en keresztül kell az esetlegesen kiszabott bírságokat kifizetni, feltölteni az azonosítási jelentést, egyéb adatszolgáltatását és nyilatkozatát, az üzemeltetői biztonsági tervet, és ami kiemelten fontos: a rendkívüli események bejelentésére szolgáló lapokat. A biztonsági összekötő személyre vonatkozó adatközlő lapot, az alkalmasság feltételeinek való megfelelést igazoló dokumentumokat szintén az IHR-en keresztül kell megküldeni.
Érdekesség, hogy a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek kivételével az általános javaslattevő hatóság, a nyilvántartó hatóság, az ellenőrzést koordináló szerv és a komplex gyakorlatot irányító szerv, valamint a szakhatóság valamennyi eljárásában az IHR felületét használja. Bár a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében nem kell az IHR-t használni, az Lrtv. Ávhr. rögzíti, hogy az ágazaton belüli honvédelmi létfontosságú rendszerelemre készített azonosítási jelentés az elhelyezkedés beazonosíthatóságát biztosító helyadatokat, illetve címet nem tartalmazza.
A minősített adatok esetében speciális szabályok szerint kell az IHR-t alkalmazni: minősített adatot tartalmazó dokumentum továbbítása esetén az IHR-be az érintett dokumentum helyett egy jegyzőkönyv kerül feltöltésre, amely tartalmazza a dokumentum nevét, a kiadmányozás időpontját, a kiadmányozó nevét, a minősítő nevét és beosztását, a minősítési szintet és az érvényességi időt.
A létfontosságú rendszerelemek azonosítási jelentésének elkészítése, az üzemeltetői biztonsági terv összeállítása, a folyamatos kapcsolattartás komplex feladat, amelynek hatékony és szakszerű ellátásában a Kürt szakértői készséggel nyújtanak segítséget.
Csehi Gábor
[1] https://www.katasztrofavedelem.hu/35635/letoltheto-dokumentumok-es-kitoltesi-segedletek
